Občina kot temeljna samoupravna lokalna skupnost v okviru ustave in zakonov samostojno ureja in opravlja svoje zadeve in izvršuje naloge, ki so nanjo preneseni z zakoni.
Občina lahko v skladu z zakoni poseduje, pridobiva in razpolaga z vsemi vrstami premoženja, ustanavlja in vodi javna podjetja ter v okviru javnih financ določa svoj proračun. Občina za zadovoljevanje potreb svojih prebivalcev opravlja zlasti naslednje naloge:
- načrtuje prostorski razvoj, opravlja naloge na področju posegov v prostor in graditve objektov ter zagotavlja javno službo gospodarjenja s stavbnimi zemljišči
- skrbi za varstvo zraka, tal, vodnih virov, za varstvo pred hrupom, za zbiranje in odlaganje odpadkov in opravlja druge dejavnosti varstva okolja
- ureja in vzdržuje vodovodne in energetske komunalne objekte
- upravlja občinsko premoženje
- omogoča pogoje za gospodarski razvoj občine in v skladu z zakonom opravlja naloge s področja gostinstva, turizma in kmetijstva
- ustvarja pogoje za gradnjo stanovanj in skrbi za povečanje najemnega socialnega sklada stanovanj
- ureja, upravlja in skrbi za lokalne javne službe
- pospešuje službe socialnega skrbstva, za predšolsko varstvo, osnovno varstvo otroka in družine, za socialno ogrožene, invalide in ostarele
- ustvarja pogoje za izobraževanje odraslih
- pospešuje vzgojno izobraževalno, informacijsko dokumentacijsko, društveno in drugo dejavnost na svojem področju
- pospešuje razvoj športa in rekreacije
- pospešuje kulturno umetniško ustvarjalnost, zagotavlja splošno izobraževalno knjižnično dejavnost, skrbi za kulturno dediščino na svojem območju
- gradi, vzdržuje in ureja lokalne javne ceste, javne poti, rekreacijske in druge javne površine, ureja promet v občini ter opravlja naloge občinskega redarstva
- opravlja nadzorstvo nad krajevnimi prireditvami
- organizira komunalno – redarstveno službo in skrbi za red v občini
- skrbi za požarno varnost in organizira reševalno pomoč
- organizira pomoč in reševanje za primere elementarnih in drugih nesreč
- organizira opravljanje pokopališke in pogrebne službe
- določa prekrške in denarne kazni za prekrške, s katerimi se kršijo predpisi občine, opravlja inšpekcijsko nadzorstvo nad izvajanjem občinskih predpisov in drugih aktov, s katerimi ureja zadeve iz svoje pristojnosti
- organizira občinsko upravo ter opravlja druge lokalne zadeve javnega pomena
A község az Alkotmány és a vonatkozó törvényekkel összhangban önkormányzati közösségként a törvényekben megfogalmazottak szerint végzi feladatait.
A község közjogi jogi személy, melynek a törvényekkel összhangban jogában áll birtokolni, szerezni és rendelkezni mindennemű községi vagyonnal, közvállalatokat alapít és vezet, és a közpénzek keretein belül alakítja a költségvetését. A község a polgárai szükségleteire elsősorban az alábbi feladatokat végzi:
- tervezi a területrendezési fejlődést, végrehajtja a területrendezési eljárásokra és a létesítmények építésére vonatkozó feladatokat, valamint biztosítja az építkezésre szánt telkekkel való gazdálkodási közszolgálatát
- Gondoskodik a levegő, a talaj és a vízforrások védelméről, a zajvédelemről, a hulladékgyűjtésről és annak elhelyezéséről, valamint egyéb környezetvédelmi tevékenységeket folytat
- rendezi és karbantartja a víz-, és energetikai kommunális létesítményeket
- szabályozza a községi vagyon kezelésének módját és feltételeit
- megteremti a gazdasági fejlődés feltételeit és a vonatkozó törvénnyel összhangban végzi a vendéglátás, idegenforgalom és mezőgazdaság területére vonatkozó feladatokat
- megteremti a lakásépítés feltételeit és gondoskodik a szociális lakásbérleti alap növekedéséről
- rendezi, igazgatja és gondoskodik a helyi közszolgálatokról
- serkenti a szociális gondoskodási, az iskola előtti nevelési, az alapszintű gyermek- és családvédelmi, valamint a szociálisan veszélyeztetettekről, a mozgássérültekről és az időskorúakról gondoskodó szolgálatokat
- feltételeket teremt a felnőttképzéshez
- különféle intézkedésekkel ösztönzi a nevelési-oktatási, tájékoztatási és adatgyűjtő, egyesületi és egyéb tevékenységet
- serkenti a sport és rekreáció fejlesztését
- serkenti a kulturális-művészeti alkotást, biztosítja az általános oktatási könyvtári tevékenységet, gondoskodik a területén lévő kulturális örökségről
- építi, kezeli, és karbantartja a helyi és egyéb közutakat, a sport és rekreációs, valamint egyéb területeket, a község forgalomrendezését, valamint elvégzi a községi őrszolgálat feladatait
- felügyelést végez a helyi rendezvények felett
- megszervezi a kommunális-őr szolgálatot és szabályozza a község közrendjét
- gondoskodik a tűzvédelemről és megszervezi a mentést
- megszervezi a segítségnyújtást és a mentést a természeti és egyéb katasztrófák esetében
- megszervezi a temetkezési szolgálat elvégzését
- meghatározza a szabálysértéseket és a pénzbírságot azokra a szabálysértésekre, amelyekkel községi előírásokat sértenek, felügyeleti ellenőrzést végez a községi előírások és egyéb dokumentumok megvalósítása felett, amelyekkel szabályozza a saját hatáskörből adódó ügyeket
- megszervezi a községi hivatalt és egyéb közérdekű feladatokat végez
Občina Dobrovnik je ustanovljena leta 1998 in leži na območju, kjer je nekoč bilo Panonsko morje. V pomurskem in slovenskem merilu sodi med majhne občine. Meji na štiri občine in sicer: Moravske Toplice, Turnišče, Kobilje in Lendava. Vsled neposredne bližine sosednje Madžarske se intenzivno povezuje tudi z tamkajšnjimi obmejnimi območji.
Razprostira se na 31 km2 in ima 1325 prebivalcev. Ob nastanku občine so tri naselja in sicer Strehovci, Žitkovci in Dobrovnik dobile status KS. Slednje dva ležita na narodnostno mešanem območju, kjer je večji del prebivalstva pripadnikov madžarske narodnosti in Strehovci, ki leži izven dvojezičnega območja. Na severozahodnem delu se razprostirajo dobrovniško – strehovske gorice posejane z vinogradi in sadovnjaki, med katerima leži gozd s čudovitim akumulacijskim jezerom na robu, medtem ko sta južni in zahodni del tipična panonska nižina, z njivami in travniki.
A Dobronak Község 1998-ban alakult, és az egykori Pannon-tenger területén helyezkedik el. Muravidéki és szlovéniai viszonylatban is kicsi önkormányzatnak minősül. Négy községgel határos, nevezetesen: Moravske Toplice, Turnišče, Kobilje és Lendva községekkel. Magyarország közelsége révén szorosan együttműködik a magyarországi határ menti területekkel.
Területe 31 km2, lakosainak száma 1325. A község alakulásakor a három település, mégpedig Strehovci, Zsitkóc és Dobronak HK minősítést kapott. Az utóbbi kettő nemzetiségileg vegyesen lakott területen fekszik, a lakosság túlnyomó része magyar nemzetiségű, Strehovci pedig a kétnyelvű területen kívül esik. A község észak-nyugati részén a dobronaki – strehovci hegy terül el, amelyen szőlőskertek és gyümölcsösök veszik körül az erdőt, amelyben egy gyönyörű tó fekszik. A község déli és nyugati része pedig jellegzetes Pannon-síkság, mezőkkel és rétekkel borított.
To je svet blagodejnega sonca in nežnih jutranjih jesenskih meglic. Industrializacija je obšla naše kraje v preteklem obdobju in zahvaljujoč temu in trdnosti in vztrajnosti tukajšnjih ljudi je ostala pokrajina čista. Razvijala se je storitvena dejavnost in kmetijstvo. Še vedno pa spada celotno območje občine med demografsko ogrožena območja. Pravo bogastvo občine je zanimiva kulturna dediščina ter narava, ki jo spoznavajo predvsem domači, zadnje čase pa tudi tuji turisti. Prav povsod je najti veliko prijaznih in veselih ljudi, ki rade volje postrežejo obiskovalca z dobro kapljico in okrepčajo s pristno domačo hrano. Občina Dobrovnik je občina v razvoju, katere občani so vrasli v to zemljo, trmasti, vztrajni in vzdržljivi kot trta, ki jo negujejo s posebno skrbnostjo. Tukajšnja narava vas nehote vabi, da se čezenj sprehodite, uživate v svežem zraku, se ustavite ob kakem vinogradu ali izletniški točki. Za lep izgled in promocijo občine se trudijo tukajšnja društva, ki s svojimi programi večkrat popestrijo sivo vsakdanjost vsem, ki slučajno ali namerno zaidejo v naš kraj.
Ez a jótékony nap és a szelíd őszi reggeli ködök világa. Egyrészt azért, mert az iparosítás a múlt időszakban megkerülte vidékünket, másrészt az itt élő emberek ereje és kitartó munkája révén a környezet tiszta maradt. A szolgáltató ipar és a mezőgazdaság fejlődött. A terület azonban még mindig a demográfiailag veszélyeztetett területek közé tartozik. A község igazi kincse a lenyűgöző kulturális örökség és a természet, amelyet a hazai, de az utóbbi időben a külföldi turisták is megismerik. Mindenhol barátságos és boldog emberekre lehet találni, akik szívesen szolgálnak a jó borral és a frissítők autentikus helyi ételekkel. Dobronak Község fejlődésben lévő község, amelyek polgárai makacsok, kitartóak és tartósak, mint az általuk különös gonddal dédelgetett szőlő. A természet sétára invitál, a friss levegő nyújtotta élvezetre, egy-egy szőlőskert vagy idegenforgalmi látványosság megtekintésére. Községünk rendezettségéről és népszerűsítéséről a helyi egyesületek gondoskodnak, akik a véletlen vagy szándékos látogatónak megszépítik a szürke hétköznapokat.
Gospodarstvo – Gazdaság
V občini Dobrovnik je registriranih 46 gospodarskih subjektov, ki skupaj z različnimi ustanovami zagotavljajo 87 delovnih mest. Nekatera podjetja in institucije delujejo na območju občine Dobrovnik s tem, da so registrirana drugod. To je podjetje NOGRAD – GM, Pošta, Zavod za gozdove, Zdravstveni dom Lendava, Knjižnica Lendava, Lekarna, Petrol, itd.. (ta delovna mesta niso upoštevana). Obseg gospodarskih aktivnosti je razmeroma skromen, je pa živahnejši kot v številnih primerljivih občinah, kjer je zaposlovanje praviloma vezano na manjše število gospodarskih enot. Največ aktivnosti je na področju trgovine (16), različnih osebnih storitev (12), na področju gostinstva (6) in gradbeništva (5). To ni gospodarska struktura, ki prevladuje v Pomurju, saj praktično ni predelovalne industrije. Glede na sedanjo strukturo in danosti v okolju je pričakovati nadaljnjo rast storitev vezanih na kmetijstvo in turizem, gradbeništvo in različne osebne storitve, ki jih širše okolje potrebuje. Zlasti zanimivo je področje manjših kmetijsko predelovalnih obratov zaradi surovinske baze, ki jo zagotavlja širše okolje (tudi Madžarska) ter pričakovane finančne vzpodbude s strani države. Določene predelovalne dejavnosti bodo potrebne zaradi velikega povpraševanja po delovnih mestih. Večina obstoječih subjektov nima posebnih ambicij za odpiranje novih delovnih mest. Samo štiri gospodarske enote (13%) imajo več kot 4 zaposlene. Majhna podjetja dozorijo skozi leta poslovanja, postanejo stabilna in lahko postanejo nosilec gospodarskega razvoja. Pomembno je vsako podjetje in vsako delovno mesto, zlasti pa čvrsta družinska podjetja.
Možnosti večjega razvojnega impulza zaznavamo na področju eksploatacije gramoza, že omenjenih živilsko predelovalnih dejavnosti, zelenjadarstva in turizma.
Za gospodarske dejavnosti v občini Dobrovnik so pomembne samozaposlitve, ki bi s svojim primerom dajale vzgled zlasti mladim in ambicioznim posameznikom. Večina malih podjetij je nastajala v obdobju 1990 – 95. Takrat so v povprečju bila letno ustanovljena tri podjetja. V zadnjem obdobju sta povprečno letno ustanovljeni dve podjetji, kar je premalo za okolje, ki je odvisno od tovrstnega odpiranja delovnih mest. Podjetniška vlaganja so edini pravi generator razvoja. Pomembno je vzpodbujati domače in potencialne vlagatelje od drugod, ki bi znali komercializirati naravne danosti v tem prostoru (primer Nograda).
Za gospodarski razvoj je pomembno malo gospodarstvo in samozaposlitve. Vzpodbujati je treba vlaganja od drugod, ki bodo odpirala nova delovna mesta, kajti domači podjetniški potencial ne zadošča za zaposlovanje velikega števila brezposelnih oseb.
A Dobronaki Községben 46 gazdasági szubjektum van nyilvántartva, amelyek a különféle intézményekkel együtt 87 munkahelyet biztosítanak. Néhány vállalat és intézmény Dobronak Község területén működik, de máshol van nyilvántartva. Ilyen a NOGRAD Hotiza, a Pošta, a Gozdno gospodarstvo, a Zavod za gozdove, a Lendvai Egészségház, a Könyvtár Lendva, a gyógyszertár, a Petrol stb. (ezek a munkahelyek a fentebb említett számban nem szerepelnek). A gazdasági tevékenység térfogata viszonylag szerény, de élénkebb, mint a többi összehasonlítható községben, ahol kisebb gazdasági egységekhez kötött a munkahelyek száma. Legtöbb (16) aktivitást a kereskedelem területén tapasztalunk, ezt követi a személyes szolgáltatások (12), a vendéglátás (8) és építészet (5). Ez nem a Muravidékre jellemző gazdasági struktúra, hiszen a községben gyakorlatilag nincs feldolgozó ipar. A jelenlegi struktúrát és a lehetőségeket figyelembe véve, várható a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, az építészetre és egyebekre alapozó szolgáltatások további növése. Különösen vonzó lehet a kisebb mezőgazdasági jellegű feldolgozó üzemek létrehozása, hiszen egyrészt adott hozzá a nyersanyag, amit a szélesebb környezet (Magyarország) is biztosítani tud, másrészt az állam is várhatóan anyagilag ösztönzi ezeket. Bizonyos feldolgozó jellegű tevékenységre szükség lesz a munkahelyek hiánya miatt. A meglévő vállalkozók ugyanis nem tartanak különösebb igényt újabb munkahelyek létrehozására. Mindössze 4 gazdasági egységben (13%) tartanak 4-nél több alkalmazottat. A kicsi vállalatok a többéves vállalkozás során „érnek be,” stabillak lesznek és a gazdasági fejlődés hordozóivá válnak. Minden vállalat számít, minden munkahely nyom a latban, elsősorban a családi vállalatok.
Fokozottabb fejlesztési lehetőséget tapasztalunk a kavics kitermelése területén, a már említett élelmiszer feldolgozó iparban, a zöldségtermesztésben és idegenforgalom területén.
A dobronaki községben a gazdasági tevékenység számára fontos szerepet tölt be az önfoglalkoztatás, amellyel példát lehetne mutatni elsősorban a fiataloknak és a becsvágyó egyéneknek. A vállalatok zöme 1990 és 1995 között alakult. Akkor évente átlagban 3 vállalatot hoztak létre. Az utóbbi években évente 2 vállalatot alapítanak, ami túl kevés az olyan környezetre nézve, amely az ilyen jellegű munkahelyek létrehozásától függ.
A befektetés a fejlődés motorja. Fontos ösztönözni a hazai és az idegen potenciális befektetőket egyaránt, akik értékesíteni tudnák a természet adta lehetőségeket ezen a vidéken (pl. Nograd).
A gazdaság fellendülése szempontjából fontos a kisvállalkozás és az önfoglalkoztatás. Ösztönözni kell az olyan külső befektetéseket, amelyek új munkahelyekkel járnának, hiszen a hazai vállalkozói potenciál nem elegendő a sok munkanélküli személy alkalmazásához.
